TOP termékek

Blog

Könyörgöm, akasszuk fel!

István
István
2021.04.20 20:42
Könyörgöm, akasszuk fel!

Radványi Géza klasszikus alkotásában, a világháború után játszódó Valahol Európában című filmdrámában hangzik el ez a mondat egy mosolygó kisfiú szájából.

 

 

 

Attól most tekintsünk el, hogy a könyörög nem ikes ige, szinte mindenki így mondja, ahogy az utcagyereket alakító Harkányi Endre. Solomon Asch világhírű szociálpszichológus bebizonyította a konformitás erejét: az emberek hamar igazodnak a többségi állásponthoz, és az számít deviánsnak, aki kitart az amúgy szerinte helyes viselkedés mellett. Így előbb-utóbb a könyörgöm-könyörgöl-könyörgik ragozású ige is felvétetik a magyar nyelv szókészletébe, meglátjátok. És ha sokan hangoztatnak valamit, az akkor is uralkodó nézetté válhat, ha amúgy tudhatóan badarság.

Amerika úgynevezett hőskorában a hódítók még az akkori világhoz képest is elképesztő brutalitással végezték az őslakosok kiszorítását földjeikről. Akinek van hozzá gyomra, olvassa el Cormack McCarthy Véres ​délkörök, avagy vörös alkony a nyugati égen című regényét, mit is jelentett a 19. század közepén is a „csak a halott indián a jó indián” elv a gyakorlatban.

És hogy hogyan kerül ez egy mikrobiológiai blog írásai közé? Az már biztosan fel se tűnik, hogy minden reklámblokkban van legalább egy hirdetés, ami tömeggyilkosság elkövetésére sarkall, és a kiszemelt áldozatok a mosdókagylóban, a WC-ben, a padlón, a gyerek fején, a bárhol lapuló baktériumok. Vajon ki betegedett meg például a padlótól? Az, hogy elesett és most vérzik az orra, az nem betegség. De csak a halott baktérium a jó baktérium (?).

Kereskedelmi szempontoktól eltekintve szükséges tudni, milyen közegben és milyen céllal pusztítsuk el a mikróbákat, és erre milyen fegyvertár áll a rendelkezésünkre. A most következőket csakis erős idegrendszerű olvasóknak ajánlom!

A mikrobiológiának vannak érdekesebb és kevéssé érdekes, mondhatni száraz fejezetei. Hogyan lehet úgy oktatni a sterilezést, hogy odafigyeljenek? Azt mondom, hogy beszélgessünk inkább másról. Mindenkinek akad olyan ember az életében, akire mérges, akit nem zárt a szívébe. Egy bolond főnök, egy tuskó, aki a lábára lépett a buszon, vagy egy idős hölgy, akiről el nem tudja képzelni, hogy adhatott életet egy annyira imádni való teremtésnek, stb.

Képzeljenek hát maguk elé egy ilyet. Hogy segítsek, fel is rajzolok a táblára egy embert. Mondjuk egy bibircsókos hajcsavarós asszonyt, aki sanda tekintettel kötöget. Hogy idegesítőbb legyen. És beszél. (Rövid, de szubjektív kitérő: A családi harmónia rombolásának gyors és hatásos eszköze odaülni párotok mellé, pl. amikor meccset néz, hogy ne legyen egyedül szegény. És érezze a törődést. És zörögni a két hülye pálcikával. És kérdéseket feltenni közben. Hogy mi az a les???). És minden eszköz megengedett, most meg. Nincs földi és nincs égi törvény, ami akadályozna. Csak az a cél, hogy ő ne legyen! Mit csináljunk vele?

A kezdeti csönd után jellemzően először a lányok kezdik: üssük agyon? Jó, felrajzolok a Mama feje fölé egy baltát. Aztán jön a többi ötlet: lőjük le, gyújtsuk fel, főzzük meg, mérgezzük meg, vezessünk bele áramot, fullasszuk meg gázzal! Akasszuk fel! Egy kis sav! Sugárzás? – Jó! Én rajzolok mindent szépen sorban. Aztán, ha kifogytak az ötletek, elmondom: ugyanezt csináljuk a baktériummal is, hogy ne legyen: hővel, vegyszerrel, savval, gázzal, sugárzással, stb. Mechanikusan nem nagyon, de a szűrés megfelelője, ha olyan rácsot szereltetünk az ablakra, amin a betörő (vagy az anyád) nem fér át...

 

Már az ókori egyiptomiak is…

Eszközt választhatunk a brutalitások fizikai és kémiai megjelenési formái közül. A lehetőségek tehát a következők: hőmérséklet, mechanikai hatások, elektromos áram, sugárzás, valamint savas vagy lúgos kezelés, a mikróbákat elpusztító vegyszerek, a légzésük megakadályozása. A tetthely pedig változatos: laboratóriumok, gyógyszergyárak, húsüzemek, konyha, fürdőszoba, múzeum, fűrésztelep… Bármely hely, ahol a cél, hogy valamit tartósítsunk, megakadályozzuk benne vagy rajta a mikróbák szaporodását vagy életben maradását, hogy megőrizzük a jövő számára, hogy ne közvetítse a fertőzéseket, vagy hogy megóvjuk a korróziótól. És az egyiptomi múmiák gondosan bebalzsamozva, évezredek óta változatlan testi kondícióval várják az idő múlását…

A legtöbb cselekedetet otthon, naponta műveljük. Persze van kivétel is, például a mechanikus pusztítás. Dobó István vitéze könnyen csapkodhatta egyesével fejbe buzogányával a török janicsárokat, de ugyanez egy baktérium-sereg katonáival már nem kivihető. Túl kicsi a fejük, és túl sokan vannak hozzá. Lehetne mondjuk egész seregükkel leszámolni, egy kiskanállal leszedni a penészt a lekvár tetejéről, de! Alatta még maradnak sejtek, amiket nem látunk, és főleg: az a rengeteg toxin, amit a penészgombák kiválasztottak magukból, mind belement az ételbe, és elfogyasztva mérgezést okozhat, rákkeltő is lehet. A penészes ételt ki kell dobni, nincs jobb megoldás. Szívfájdalommal, de muszáj! (kivétel az, ami direkt penészes, mert úgy a jó. Egy sor ételt baktériumok vagy „nemes“ penész érlel finommá. Mert jó török is volt ám, nem csak Jumurdzsák...).

Hőmérséklet? Persze, minden élőlénynek megvan az optimális testhőmérséklete, és ha attól eltér, akkor szenved. Például egy férfi, ha eléri a 36,9-et, már nagyon! A hideg a baktériumok számára ritkán halálos. Általában leállítja vagy lelassítja az életműködésüket (úgy mondjuk, sztatikus hatású), de ha kivesszük a fagyasztóból vagy a hűtőből, akkor tovább él. Amitől a hűtött élelmiszer is megromlik, előbb vagy utóbb. A meleg hatása viszont vissza nem fordítható. Száraz hő (pl. sütő, kemence) több száz fokon, elegendő idő alatt elpusztít minden élő formát, de közben a kezelt tárgy anyaga is változhat a hő hatására. Például megpuhul. Ami egy ürücomb esetében előnyös, de egy hőérzékeny anyagból készült orvosi eszközt már tönkre is tehet. ………….

A nedves hő hatása egyenesen brutális! Ülünk például a szaunában (bár már ülhetnénk!), a kellemes 100 fok körüli melegben, és mélázunk. És jön egy őrült, felmutat egy citromleves palackocskát, hogy szabad?, és már azonnal loccsantja is a tartalmát az izzó kövekre. Amitől az illatos gőz úgy elbánik érzékeny bőrünkkel, mint az egri nők forró kotyvaléka a felfelé kapaszkodó janicsárokkal (már megint az Egri csillagok!). Mert a levegő hővezető képessége rossz, a vízgőzé, páráé viszont kiváló. A forró gőzben tartás az egyik leghatékonyabb sterilezési eljárás. Húsz perc 121 fokon egy atmoszféra túlnyomással a legtöbb mikróba végét jelenti. Az eszközt autóklávnak nevezik a laborokban. Otthon meg kuktának. És megint a Nagyi befőttje: a forrásban tartott vízben a befőttes üvegekben elpusztulnak az élő bacik és penészgombák, a lassú kihűlés, a dunsztolás elnyújtja ezt a hatást.

És abba a befőttbe többnyire tesznek némi tartósítószert: szalicilt, nátriumbenzoátot, borkősavat, citromsavat, stb. amik gátolják az oxidációt, a baktériumok sejtlégzését (ezzel megfojtva őket), vagy cukorral, sózással, savanyítással gátolják a szaporodásukat.

A nem emberi táplálkozásra szánt anyagok és felületek baktérium-mentesítésére természetesen agresszívebb kezeléseket használnak. Ott nem az a cél, hogy a természetes ízét, állagát megőrizzük amellett, hogy az egészségünket ne veszélyeztesse, hanem hogy a fertőzéseket minden módon megakadályozzuk.

Két fontos fogalomról kell még beszélni. A fertőtlenítés azt jelenti, hogy utána maradhatnak vissza mikróbák, de azok mennyisége nem haladhatja meg a határértéket, azt az engedélyezett mennyiséget, ami még nem tud fertőzést kialakítani, illetve bizonyos nagy veszélyességű kórokozók egyáltalán nem maradhatnak benne. Élelmiszerek esetében ezért van lejárati idő, és megadott tárolási hőmérséklet, mert a benne maradt kevés számú baktérium ha lassan is, de szaporodni fog.

A steril azt jelenti, hogy semmilyen élő vagy szaporodásra képes mikróba vagy fertőző csíra nem maradt vissza a kezelést követően, azaz – elvileg – korlátlan ideig biztonsággal felhasználhatóak, amíg a csomagolásuk nem sérül.

És jogos kérdés, hogy egy steril macska okozhat-e fertőzést? Kórházba ne vigyétek be magatokkal, de más ennivalóval etessétek. Mert ivarmirigyeitől megválva ellustul, hajlamos a falánkságra, és dagadt lesz.

 

És hogy merre is pusztítsuk otthon a bacikat? Erről is írok.

 

 

Majd írok.

 

 

 

 

Könyvajánló:

Dr. Barcs István: Sorból ki lóg

 

 

E kötet szerzője büszkén vallja, hogy soha nem állt be a kötelező sorokba csak azért, mert ezt várták el tőle, tőlünk.

Dr. Barcs István, mikrobiológus, főiskolai tanár, a Semmelweis Egyetem ETK Epidemiológiai Tanszék ny. vezetője

Az ebben a kötetben összegyűjtött írások, riportok, tudományos művek egy tanszékvezetőként visszavonuló szakember gondolatait fűzik egybe hivatástudatról, az egészségügy felelősségéről, tudományos erkölcsről.

 

 

Szeretettel ajánljuk a könyvet, olvass bele!! vagy kérd a teljes könyvet ide vagy a képre kattintva 

Arról, hogy lehet-e szembeállítani az alapkutatást a mindenkit szolgáló alkalmazott tudománnyal?  Arról, hogy kapni akar-e vagy adni másoknak tudása révén az igazi tudós? Hogy a felelős megszólaló gondot fordít-e arra, hogy szavait ne csak a szakmai közönség értse meg? Hogy a kórházi fertőzésekre és az antibiotikumokra vonatkozó szegényes ismeretek tágítása halaszthatatlan feladat. Hogy a közoktatás és a felsőoktatás egységesen hasznosítható ismereteket kell továbbítson.

Ha valaki aktív tudományos életet él, szakmai lapokban közzé tett írásaiba véleményét is rendre elrejti, akkor ezek a vélemények további gondolatokra serkentenek. Egy ilyen gondolat például, hogy a jelenlegi járvány kapcsán hozott intézkedésekkel milyen gyakran ismételték meg a húsz évvel elkövetett hibákat, mulasztásokat és tévedéseket.