TOP termékek

Házhozszállítás

Dr. Barcs István: Sorból kilóg

Dr. Barcs István: Sorból kilóg

Dr. Barcs István: Sorból kilóg

Dr. Barcs István, mikrobiológus, főiskolai tanár, a Semmelweis Egyetem ETK Epidemiológiai Tanszék ny. vezetője

 

E kötet szerzője büszkén vallja, hogy soha nem állt be a kötelező sorokba csak azért, mert ezt várták el tőle, tőlünk.

 

Barcs István gondolatai rendre szembe mennek az általánosan elfogadott nézetekkel, az elvárásokkal.

Az ebben a kötetben összegyűjtött írások, riportok, tudományos művek egy tanszékvezetőként visszavonuló szakember gondolatait fűzik egybe hivatástudatról, az egészségügy felelősségéről, tudományos erkölcsről.

 

Bővebben
2 800 Ft
Egységár: 2 800 Ft/db
A vásárlás után járó pontok: 28 Ft

Részletek

Sorból ki lóg

Gondolatok a gondolatokról.

Nem baj, ha kilógsz a sorból. Lehet, hogy a sorral van a baj! – tartja a mondás.

E kötet szerzője büszkén vallja, hogy soha nem állt be a kötelező sorokba csak azért, mert ezt várták el tőle, tőlünk.

Barcs István gondolatai rendre szembe mennek az általánosan elfogadott nézetekkel, az elvárásokkal.

Döntsük el, kit igazolt az idő? A konformizmust, vagy annak elutasítását?

Az ebben a kötetben összegyűjtött írások, riportok, tudományos művek egy tanszékvezetőként visszavonuló szakember gondolatait fűzik egybe hivatástudatról, az egészségügy felelősségéről, tudományos erkölcsről.

Arról, hogy lehet-e szembeállítani az alapkutatást a mindenkit szolgáló alkalmazott tudománnyal?  Arról, hogy kapni akar-e vagy adni másoknak tudása révén az igazi tudós? Hogy a felelős megszólaló gondot fordít-e arra, hogy szavait ne csak a szakmai közönség értse meg? Hogy a kórházi fertőzésekre és az antibiotikumokra vonatkozó szegényes ismeretek tágítása halaszthatatlan feladat. Hogy a közoktatás és a felsőoktatás egységesen hasznosítható ismereteket kell továbbítson.

Ha valaki aktív tudományos életet él, szakmai lapokban közzé tett írásaiba véleményét is rendre elrejti, akkor ezek a vélemények további gondolatokra serkentenek. Egy ilyen gondolat például, hogy a jelenlegi járvány kapcsán hozott intézkedésekkel milyen gyakran ismételték meg a húsz évvel elkövetett hibákat, mulasztásokat és tévedéseket.

 

 

ELŐSZÓ – HELYETT

Az elmúlt hónapok járványának rideg váratlansága, személyes életünk eddig ki nem próbált eltérített valósága új szavakat, fogalmakat adott számunkra. A pandémia rejtelmes hangzása, a nyájimmunitás iránti akolmeleg vágyódás, a „maradj otthon” kiáltó imperativusza mindannyiunk szókincsének részévé vált. Ilyen a „home office” kifejezés is. Túlmenően a távmunka lehetőségén, ez a jelenség egyben új fogalmi kapcsolatot is teremtett az otthon és a munkahely között.

Hamarosan megjelentek azok az életviteli tanácsok, amelyek jószándéktól vezérelve igyekeztek segíteni a monotónia ellen. Egy kommunikációs szakember, Istók Nikoletta (profession.hu) írja: „... a fény ne a hátunk mögül érkezzen, mert az állandó tükröződés rendkívül zavaró és fárasztó. A legjobb, ha mellettünk, vagy velünk szemben van az ablak, ennek ugyanis térnövelő hatása van...”

Miért is jut ez eszembe Barcs István „Soron kívül” című könyve kapcsán? Egy őszinte narratíva: kivácsiak vagyunk magunkra, mit produkáltunk egyáltalán, mi az, ami az idő (életidő) kapcsán nem a múló kronosz, hanem a feltöltő kairosz szférájának része? Barcs István könyvében tükröződésekkel, többek között a vele készült interjúk kérdései és saját válaszai (azaz ablakai) révén fogalmazza meg, hangosítja ki saját, mintegy negyvenéves pályája szellemi térnövelő kairoszának elemeit.

Idézett riportjai, nyilatkozatai, narratívái sorában is sok az utólagos értékelésre hajazó kommentár. Például egy Karc FM beszélgetésben (Marosi Antal interjúja) 2017-ben ezt mondja: „Én nem azt vártam, hogy nekem kitüntetéseim legyenek, meg lovagrend, meg Nobel-díj, meg ilyesmi. Soha nem álmodoztam arról, hogy majd átveszek valami hatalmas díjat, és akkor én fedeztem föl a rák ellenszerét vagy bármit, hanem ott, ahol működök és ahol látom azt, hogy valamit én ehhez hozzá tudok tenni, akkor azt én meg akarom csinálni. És nem a »szeretném«, hanem az »akarom«.”

Barcs István és e sorok írójának életpályái szakmai értelemben is, nagyon hasonlítanak egymásra, de őszintén, én igenis vágytam, nem a lovagrendre, sem irrealitása miatt a Nobel-díjra, de a „meg ilyesmire” bizony veszettül. Még a máshol idézett Széchenyi napló is helyesel nekem („Csak ott mennek a dolgok jól, ahol a szabó, a szappanfőző, a cukrász és mindenki más is meg van arról győződve, hogy az ő iparán, az ő üzletén fordul meg az állam sorsa.”)

Azért, hadd fogalmazzunk egyértelműen, Barcs doktor szakmájának, a laboratóriumi mikrobiológiának kiemelkedő szakembere, nevéhez nagyon sok, és a gyakorlatban használt laboratóriumi, mikrobiológiai diagnosztikai eljárás kitalálása, kidolgozása és bevezetése fűződik. Helyenként önkritikaként is hangzó igényessége, a gyakorlati mikrobiológiai szakirodalom korszerűsítése, és a konzultáló mikrobiológia iránti elkötelezettsége imponáló az olvasó számára.

Egy járvány szünetében különös aktualitást kap a két évtizeddel ezelőtti C csoportú meningococcus járvány okán az a feltárt felkészületlenség, amely révén a hazai járványügyi gyakorlatot és oktatást minősíti. Sajnos az elmúlt hónapok pandémiás tapasztalatai miatt ennek időszerűsége világszerte vitathatatlan. Ugyancsak Barcs szemléletének koherenciája válik evidenssé az olvasó előtt, amikor a preventív orvoslás nélkülözhetetlen részének tekinti a mikrobiológiai eredményeket. Egyik legújabb publikációjában a tesztelés vitatott kérdését járja körül és teszi helyre. Egy interjújában (Bódi Zsófia, T-rádió) a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos műhiba perekről is karakán és korrekt véleményt ad közre. Az infekciókontroll ebben a válogatásban különösen tükrözi a szerző szakmai elkötelezettségét. A 2019-ben megjelent Egészségesen gyógyulni – A centripetális infekciókontroll című könyvében még tagoltabban juttatja el pályafutása alatt kiérlelt infektológiai szemléletét az olvasóhoz.

Barcs doktor korszerű tudományos intelligenciáját jelzi, hogy meglehetősen korán kezdett el beszélni, írni és tanítani a mikrobiótáról, a bennünk, velünk élő szimbionta mikróbákról. Kiemelten értékelendő az, amit életműve során felhalmozott szakmai tapasztalata alapján a vakcináció fontosságáról ír és közöl. Rendhagyó módon hozza kapcsolatba a BCG oltáson átesettek esetleges ellenállóképességét a koronavírus ellenében. A korunk biológiai „laposföld hívői”, a védőoltásellenesek fokozódó publikus őrületével szemben Barcs István szilárd véleménye mindenképpen elismerést és támogatást érdemel. Szellemes példái és olvasmányos stílusa mellett az igazi, elkötelezett szakember szemléletét, gondolkodását tükröző könyvét örömmel ajánlom az olvasók figyelmébe.

 

Falus András

professzor emeritus

az MTA rendes tagja

 

Érd, 2020. július 2.

 

 

Néhány gondolat a sok közül:

 

  „...nem szabadna elfelejteni, és a gazdasági vezetést, az egészségügyi irányítást is emlékeztetni kellene rá, hogy a kórház nem elsősorban gazdasági vállalkozás, hanem a gyógyítás színtere.”(1998)

 

„Sajnos –  hallom –  szűkösek a működési keretek, takarékoskodnak a diagnosztikán. Demagógia? A –  szintén költséges –  képalkotó diagnosztika mellőzése nem merült fel? A pneumonia diagnózisát nem tudják fonendoszkóppal megalapozni, de egy antibiotikum kezelést mellkas-röntgennel igen?” (2012)

 

 „A valódi probléma a szakma megbecsülésének a hiánya. Emiatt, és a szégyenletesen alacsony fizetések miatt a második, harmadik és negyedik vonalbeli mikrobiológusok (és egyéb szakterületeken dolgozó egészségügyiek) is tömegesen hagyják el a pályát.” (2000)

 

Alulfinanszírozás. „Minden gazdasági résztvevő panaszkodik erről. Azt érti alatta, hogy kevesebb juttatáshoz jut, mint amennyit elvárna. Az egészségügybe kevesebb pénz folyik be, mint amennyiből működik! Évtizedek óta, nem csak most. Senki nem akart változtatni ezen.” (2016)

 

Ingyenes egészségügy. „Néha felvetődik, hogy tovább nem lehet fenntartani. Soha nem említik, hogy az egészségügyi ellátás soha nem volt ingyenes. Jövedelmünk 14 százalékát automatikusan levonják tőlünk egészségbiztosítási hozzájárulás címén.” (2016)

 

„A magyar egészségügy nagyon rossz helyzetben van. Segítségre szorul. A segítséget nem szolgálja, ha az egészségügyre szoruló embereket manipuláljuk, csak azért, hogy mellénk álljanak. Az egészségügy többet érdemel, minthogy politikai kampánytéma legyen.” (2016)

 

„A gátat védeni kell, hogy se belülről, se kívülről ne rongálja meg semmilyen behatás, erózió, állatok járatai, mert az árvíz, a katasztrófa a gát átszakadásából lesz. Bármelyik irányból is repedt meg, az eredmény ugyanaz lesz” (2020)

 

Mert ha a gát átszakad, az árvíz nagyobb kárt okoz, mint amennyiből az árvívédelem megoldható (lett volna)! (2012)

 

„A hazai járványügyet felkészületlenül érte a járvány. A laboratóriumok nem voltak berendezkedve járványos mennyiségű törzs vizsgálatára, csakis klinikai eredetű meningococcus törzsek vizsgálatára volt elegendő diagnosztikum (...). Ahogy a fejlett egészségüggyel rendelkező országokban a beteg környezetének szűrővizsgálata is több évtizedes gyakorlat már, ennek megszervezésére nem menet közben kellett volna sor kerüljön” (2000).

 

 „Én nem ad hoc bizottság azonnali megszervezésére (és a szokásos járványügyi intézkedések nyilván szervezett meghozatalára) gondoltam, hanem arra, hogy már előre készen legyenek a C csoportú meningococcus járványügyi jellemzésének feltételei, hiszen a Kárpátok eddig még semmilyen inváziónak nem tudott gátat szabni.” (2000)

 

„A járvány terjedésének az iránya, a fertőződés helye és módja, a fertőző források azonosítása könnyebbé válik, ha a tünetmentes kontakt személyek szűrővizsgálatával a hordozókat, a lehetséges vektorokat azonosítjuk. Az összefüggések könnyebben feltárhatók, ha kevesebb a hiányzó láncszem. Az Országos Közegészségügyi Intézetben eltöltött hét esztendő bennem ezt a képet alakította ki.” (2000)

 

„Bírálóim azt írják, széleskörű mikrobiológiai szűrővizsgálatokat csak indokolt esetekben végeznek. Mi lehet indokoltabb eset, mint egy járvány?” (2000)

 

„Fertőzés akkor jön létre, ha egy éppen fogékony ember találkozik egy valamilyen fokon virulens kórokozó elegendő számú sejtjeivel. Aki kórházba kerül, mert betegséggel küzd, az óhatatlanul fogékonyabb, mint egészséges önmaga volt és lesz gyógyulása után.” (2019)

 

 „A fertőzést mindig fogékony gazdaszervezet és virulens mikroorganizmus találkozása alapozza meg, létrejöttét pedig az alakítja, aktuálisan mennyire fogékony (vagy mennyire ellenálló) az az egy ember, mennyire virulens a kórokozó és milyen csíraszámban éri a beteget. Nem populáció szintjén zajlik, nem statisztikai kategória.” (2014)

 

 „Az egésznek a középpontjában ott van egy beteg, aki bekerül a kórházba bármiféle betegséggel. Meg akar gyógyulni, tehát egészségesen akar meggyógyulni, nem megbetegedni aközben, hogy egy betegségéből ki akarjuk őt hozni.” (2019)

 

 „Míg a közúti forgalomban csakis forgalmi engedéllyel rendelkező, hibátlan műszaki állapotú (egészséges!) gépjárművek vehetnek részt, addig kórházba csupa beteg ember kerül, aki éppen a betegsége folytán fokozottan fogékonnyá vált bármilyen fertőzésre, és ehhez a gyógyítása során alkalmazott, többszörösen is invazív eljárások hozzáadódnak!” (2018)

 

„Hogyha a tudósember megszólal a televízióban és nyakkendősen olyan szavakat használ, amit rajta kívül talán még kétezer ember ért Magyarországon a többiek nem, ő nem lesz érdekes, ő rá nem figyelnek oda és, hogyha megszólal valaki, aki viszont érthető módon fogalmaz csak éppen fél információkat vagy téves információkat mond, akkor neki inkább elhiszik, hogy természetgyógyászhoz menjen, varázslóhoz menjen.” (2019)

 

 „Szimpátia övezi a bíróság elé állított apostolt, aki járványügyi közveszély okozására buzdít, aláírásgyűjtés indul az elítélt apostol kiszabadítására, akinek kezei között életek szakadtak meg kezdetük pillanatában, mert az orvosi segítség távol volt. Akik elindították a halálgyár-lavinát, vajon számoltak-e az ilyen következményekkel is?” (2018)

 

„De ahogy pszichiáter nem végez szívműtétet, úgy a fertőző betegségek kapcsán megszólaló kardiológus véleménye, ha azt állítja, hogy a toxin-termelő diftéria-baktériummal szembeni védelem céljából ma a védőoltás helyett elegendő lenne gyógyteák fogyasztása,.ugyanolyan dilettáns megnyilatkozás, mintha MÁV kalauz mondaná ugyanezt.” (2014)

 

„És egy ilyen betegből sokkal nagyobb számban, sokkal »felkészültebb« kórokozók szabadulnak rá a népességre, olyanok, amiket a »tudatos oltásmegtagadó« megtanított győzni” (2019).

„Ugyanez a helyzet az olyan klasszikus fertőzések esetén is, mint a diftéria, szamárköhögés. Ezek évtizedek óta nem fordultak elő nálunk, de a kórokozóik által okozott egyéb légúti betegségek (mandulagyulladás, hörghurut, stb.) gyakorta. Azért nem a típusos, magas halálozású betegség formájában jelentkeznek, mert a védőoltás a baktérium toxinja ellen irányul, ami a diftériát létrehozza. A toxin-termelő baktérium igenis létezik, jelen van, minden évben fertőz, de a súlyos kórforma kialakulását megakadályozza a védőoltás. Amíg nem akarják gyógyteákkal kiváltani” (2019).

 

„Az antibiotikum leállítja ezt a sokasodási folyamatot, haladékot biztosít az immunrendszerünknek arra, hogy mi magunk győzzük le a fertőzést. »Az orvos kezel, a Természet gyógyít« – állapította meg már Arbiter Petronius római orvos is.”(2019).

 

„A kezelés vége nem a tünetek elmúlta, mint egy más típusú orvosság esetén, hiszen más a betegség oka. A tüneteket, mint láttuk, egy szaporodó, számában gyarapodó mikroba okozza azzal, hogy vele együtt a tüneteket okozó valamilyen termékének a mennyisége is nő, és meghaladja azt a (határ)értéket, ami fölött a tünet jelentkezik. Az antibiotikum megállítja ezt a növekedést, a szervezet elkezdi csökkenteni a baktérium vagy toxinja mennyiségét, és amikor ez a határérték alá megy, a beteg jól érzi magát. De még nem gyógyult meg!” (2019).

 

 „Egy baktérium egyetlen nap alatt közel annyi időt perget le, mint a Krisztus utáni emberi történelem. Tízezer nemzedékkel ezelőtt, 200 ezer éve jelent meg a neandervölgyi ősember. Ugyanennyi generáció megjelenésére a coli baktériumnak pusztán 138 nap, kevesebb mint 5 hónap elegendő! Látjuk, mekkorát változott a Homo sapiens a neandervölgytől mostanáig. Ez a változékonyság a mi időnkkel mérve sokkal viharosabb a baktériumok életében.” (2019).

 

 


Adatok

Cikkszám
barcs-istvan-sorbol-kilog

Vélemények

Legyen Ön az első, aki véleményt ír!

Kiegészítő termékek