TOP termékek

Házhozszállítás

A csomagpontos kiszállítási módot egyelőre sajnos kénytelenek vagyunk felfüggeszteni, így a csomagok csak házhozszállítással rendelhetőek ideiglenesen.

Blog

Látod? Nem látod? Na látod?!

István
István
2021.02.24 14:22
Látod? Nem látod? Na látod?!

Majd írok...

 

 

Pár éve történt. Egy végzős népegészségügyi ellenőr hallgató – szorgalmi feladatként – igyekezett felfrissíteni egy klinika dolgozóinak ismereteit a kézhigiéné területén. Mert az ismétlés a tudás anyja? Mert jó pap holtig tanul? Mert a guruló kő nem mohosodik? Mert a legtöbb kórházi fertőzés kórokozóját érintéssel viszik át egyik betegről a másikra? Mindegy is, elmondta, bemutatta. Érdeklődéssel hallgatták, figyelték.

 

Egy frissen végzett orvos viszont lerázta, hogy az ő kezén nincsenek baktériumok, ne tartsa fel ilyesmivel! Miért is tehette? Tán igaza van, a kézen (vagy az ő kitüntetett kezén) tényleg nem lehetnek baktériumok? Vagy őt, az orvosdoktort, akit a leülésben már alig hátráltat a fenekére ragadt tojáshéj, ne oktassa egy ellenőr? – nem hiszem, nem olyanok. Vagy annyira jó a szeme, hogy látja, tényleg nincs a kezén bacilus (vagy annyira azért nem jó az a szem, hogy a tankönyvet el bírta volna olvasni vele)?

Mert hát az ember látja, hogy a keze piszkos-e, és ha tiszta, akkor meg miért is mosná meg, nem igaz? Ami tiszta, attól nincs miért tartani! A II. Világháború utolsó szakaszában a Franciaországot felszabadító amerikai hadsereg katonái a már szabad területeken kimenőre is mehettek, és ha kedvük kerekedett rá, léha életmódot folytathattak a Pernod, Pastis, Calvados és egyéb örömforrások jóvoltából. Aztán a laktanyába visszatérve, ha nem lettek másnaposak, akkor harmadnap már jelentkezhettek olyan tünetek, amik emlékeztették őket arra, mit is hívnak a világ számos nyelvén francia betegségnek. Az ezredorvos előtt meg csak azzal védekeztek, hogy de hát olyan tisztának nézett ki! Mert ne felejtsük el, a tisztaság – fél egészség! De a másik felét nem látjuk szabad szemmel, mégis megbetegíthet! Ezért döntött úgy a helyőrség vezetése, hogy felvilágosító plakátokkal intik óvatosságra és megfontoltságra a magukról megfeledkezni hajlamos háborús hősöket a hálás vagy hálásra hajló honleányokkal való kapcsolattartás terén. És mielőtt valaki zokon venné tőlem, gyorsan meg kell jegyeznem, az a honleány is kapta valakitől azt az ajándékot, amit továbbadott, sokaknak (pedig az ajándékot elajándékozni igen illetlen cselekedet). És az a valaki is minden bizonnyal olyan tisztának nézett ki. De ezekről majd máskor...

Tehát világunk sok-sok elemből épül fel. És ezek egy része befolyásolhatja a többi rész létezését. Jó vagy rossz irányban. De békén is hagyhatják egymást, olyan is van. Világképünkben a nagy és okos ember, a mindenható és mindent legyőzni képes Teremtés Koronája áll. Sok-sok porcikából áll, azok mindegyike sejtekből, amik egyesével szinte elhanyagolhatóak, de összességükben ők vagyunk mi, ezért vigyázunk rájuk. Egyenként nem látnánk őket, de tudjuk, hogy vannak, és szükségünk van rájuk.

 

És van az érzékelhető környezet, tele állatokkal, növényekkel, sziklákkal, a természetes és épített környezet. Ami szintén apróbb, szemmel nem látható elemekből (sejtekből az élők, molekulákból az élettelenek) tevődik össze, de számunkra ezek összessége, a rigó, a fűzfa, amin fütyül, a hegyoldal, a katedrális a fontos...

És mindenhol, mindezekben és mindezek körül vannak az olyan apró élőlények, amik csak egy vagy csak néhány sejtből állnak, vagy akár a sejtnél egyszerűbb szerveződések. Nem látjuk őket, de azért vannak. És jó hogy vannak! Nélkülük mi sem létezhetnénk.

Legnagyobb részük békén hagy minket. Megtalálhatók a föld mélyében, a tengerek fenekén, a sarkvidéki jégtakaróban, a hőforrások vizében, a légkör magas rétegeiben.

Vannak sokan, amik számunkra hasznosak. Segítenek ízletesebbé tenni élelmiszereink alapanyagait, megkeleszteni a tésztát, hogy legyen kenyerünk, gyógyszereket, gyógyhatású anyagokat és kozmetikumokat előállítani, megtisztítani a szennyvizet, amit mi szennyeztünk be...

 

pu-erh-tea-fermentálása

 

 

És közülük is a legfontosabbak azok, amik bennünk, a testünkben élnek. A bőrünkön, a szájüregünkben, nyálkahártyáinkon, bélcsatornánkban.

Számuk tízszerese a saját testi sejtjeinkének, és létezésükről nem veszünk tudomást. Csak olyankor, ha baj éri őket, és ettől azonnal mi is beteggé válunk.

És vannak olyanok, amik számunkra kellemetlenek. Megromlik miattuk az élelmiszerünk. Dohos, egészségtelen lesz a lakás, megpenészedik a fal. Megbetegednek a növényeink, az ablakban, a kertben, a földeken vagy az erdőben. Megbetegednek az állataink: az otthoni kedvenc, a haszonállat, az erdő vadjai. És az összes közül a legkisebb számú, de érzékelésünk szerint a legveszedelmesebb az a rész, amelyik az embert betegíti meg, fertőzést okozva.

 

Abban a pillanatban rájövünk, hogy mégse vagyunk olyan hatalmasak, erősek, legyőzhetetlenek, amikor egy icipici lény, egy baktérium vagy egy vírus (ami még csak nem is élőlény!) leteper, ágynak dönt, karanténba kényszerít vagy akár meg is öl!

Baktériumok, vírusok, egysejtű paraziták, mikroszkópos gombák. A láthatatlan, de érzékelhető világ.

 

Na, mára ennyit.

 

Majd írok!

 

 

Könyvajánló:

Dr. Barcs István: Sorból kilóg

Szeretettel ajánljuk a könyvet, megrendeléshez kattints ide vagy a képre. 

Az elmúlt hónapok járványának rideg váratlansága, személyes életünk eddig ki nem próbált eltérített valósága új szavakat, fogalmakat adott számunkra. A pandémia rejtelmes hangzása, a nyájimmunitás iránti akolmeleg vágyódás, a „maradj otthon” kiáltó imperativusza mindannyiunk szókincsének részévé vált. Ilyen a „home office” kifejezés is. Túlmenően a távmunka lehetőségén, ez a jelenség egyben új fogalmi kapcsolatot is teremtett az otthon és a munkahely között.

 

Hamarosan megjelentek azok az életviteli tanácsok, amelyek jószándéktól ......