TOP termékek

Tanúsítvány

Árukereső, a hiteles vásárlási kalauz
Blog

Ragály

István
István
2021.03.06 19:44
Ragály

Majd írok...  

 

Ragály

Mi a ragály? Mi a karantén? Mert hogy mi a hülyeség, azt tudjuk jól.

Majd beszélünk egyszer a fertőzésről is részletesen. Fertőzések mindig vannak, nem fognak időszerűtlenné válni. A járvány most tombol, és jó lenne, ha vége lenne már.

 

 

Rejtő Jenő Piszkos Fred a kapitány című regényében hangzik el a következő rövid párbeszéd:

„– Hé! – kiabálta a szállásmester. – Tudja mi vár egy potyautasra, ha karanténba kerülünk?

–        Miért kerülne a hajó karanténba?

–        Ragály van!

–        Valakit megfertőztek hülyeséggel?”

 

Időszerű téma. És csöppet se tréfás. De azért megpróbálok úgy szólni róla, hogy könnyen érthető, befogadható, elfogadható legyen. Mi a ragály? Mi a karantén? Mert hogy mi a hülyeség, azt tudjuk jól.

Majd beszélünk egyszer a fertőzésről is részletesen. Fertőzések mindig vannak, nem fognak időszerűtlenné válni. A járvány most tombol, és jó lenne, ha vége lenne már.

Tehát vannak olyan mikróbák (baktériumok, vírusok, gombák, paraziták), amik az emberben (ne törődjünk most az állatokkal, a denevér mitől köhög, nem érdekel) betegséget tudnak okozni. Ha ezt a betegséget az emberben megtelepedett, ott szaporodó mikróba okozza azzal, hogy súlyosan károsítja az ember megszokott életét működtető folyamatokat, és ez a betegség az emberből kikerülő mikróba másik emberbe bejutása révén abban is ugyanilyen betegséget okoz, akkor ezt fertőzésnek nevezzük.


(Forrás: Barcs István: Sorból ki lóg)

A kórokozók terjedése, virulenciájuknak és kibocsátott mennyiségüknek a változása a járvány elején (F) és végén (L). A kereszt a megbetegedetteket, a nyilak vastagsága a fertőzőképességet jelöli. 

 

 

Ha ez a fertőzés (régiesen ragályos, ragadós betegség) az emberek közösségeiben rohamos gyorsasággal terjed, azaz ha egy fertőzött ember egynél több másik embernek adja át a kórokozót abban is fertőzést okozva, akkor járványról beszélünk. Régiesen ragályról. Ilyenkor a fertőzöttek száma rohamosan emelkedik, és ha a fertőzés kimenetele súlyos esetben halálhoz vezet, akkor a betegségben elhunytak száma is. Ezt járványtani kategóriákkal mérik: a megbetegedettek arányszáma (általában százezer lakosra) és a halálozások száma (szintén százezerre vagy a megbetegedettekre vonatkoztatva).

Mint minden, az élő szervezetre káros hatással, így a fertőzésekkel szemben is az evolúció védekezési módokat alakított ki. Ezért a baktériumok megteremtése óta (nem tudjuk hányadik napon történt, nem maradt fel róla írásos dokumentum) sem pusztult ki az élet a Földön, minden járvány után maradnak túlélők. Több-kevesebb. De aki belehalt, azt nem vigasztalja, hogy a második szomszéd túlélte.

A fertőzés kialakulásához kell egy gazdaszervezet (legyen egy ember, jó?), aki általában vagy éppen most fogékony a fertőzésre, azaz képes (lehet) megbetegedni attól a kórokozótól. És kell olyan mikróba, amelyik képes megbetegíteni azt a gazdaszervezetet. Az embert, aki nem betegszik meg a tölgyfa vagy a denevér kórokozóitól (hoppá, itt valami nincs rendben.... De erről majd egyszer máskor). De egyetlen mikróba ehhez nem (ritkán!) elég. Ahogy tudjuk, Bud Spencer sem képes egyedül legyőzni a gonoszok hatalmas seregét, kell neki egy kékszemű segítség (Chuck Norris persze kivétel). tehát – úgy mondjuk – virulens kórokozónak a fertőző csíraszámával kell találkoznia az embernek, és ez minden ember esetében más baktérium- (vírus-, stb) számot jelent. És ugyanannál az embernél másik időpontban, ugyanannak a baktériumnak is egy másik mennyiségét.

De a kórokozó virulenciája, kórokozó képessége sem állandó. Fokozódhat, és gyengíthető is. Attól függ, szaporodása során számára mennyire kedvező körülmények között él. Az első védőoltások között dolgozták ki a tüdővész, a tuberkulózis elleni vakcinát. Ez az ismert BCG oltás. A neve két francia tudós nevének kezdőbetűjét őrzi, Bacille Calmette–Guérine. Ők a betegséget okozó baktériumtörzset olyan közegben tartották, ami annak számára nagyon elviselhetetlen volt. Marhaepében, 13 évig! Hja, a boldog békeidőkben mindenre volt az embereknek idejük. A baktérium el nem pusztult, de nem is igen szaporodott. És a túlélésért folytatott kínlódás során számos, számára nélkülözhető tulajdonságát elveszítette. Így a kórokozó képességét is. Ezért lehet egy ilyen gyengített, vagy akár teljesen elölt kórokozót biztonsággal használni védőoltási célokra.

A járványok elején az első beteg azért tudott megfertőződni, mert szervezete nem volt képes visszaverni a kórokozó támadását. Benne ellenállás nélkül szaporodnak ezek a mikrobák, nagy számban és virulensebb formában fognak belőle kiürülni, mint amilyenek őt megfertőzték. Ezek újabb emberekkel találkoznak, és őket is megbetegítve a fertőzöttek száma halmozódni kezd, egyre nagyobb számú és egyre erősebben patogén kórokozók jelennek meg a népességben, egyre több embert egyre súlyosabb formában megbetegítve. A járvány felszálló ágban van, hétről hétre dinamikusan emelkedik a járványügyi jelentésben közölt új betegek száma.

Az idő múltával a betegekből kikerülő kórokozók már csak olyan emberekkel találkoznak, akik vagy átestek a fertőzésen, vagy védőoltásban részesültek, ezáltal védettség alakult ki bennük, illetve fogékonyak ugyan, de nem olyan nagyon, mint akik a járvány elején betegedtek meg. Az ilyenek, akikben működik némi ellenállás a kórokozóval szemben, megbetegedhetnek ugyan, de bennük már a gyenge, de meglévő ellenálló képesség okán kisebb számú és kevésbé virulens kórokozó termelődik. És ezek a kórokozók még kevesebb embert lesznek képesek megbetegíteni, hiszen sokkal több kell belőlük ugyanannak a fertőzésnek a kialakításához, és egyre kevesebb olyan emberrel találkozhatnak, akiket lehetséges megfertőzni. Az így egyre gyengébb kórokozók egyre kisebb számban kerülnek át betegről betegre, emiatt az új betegek száma rohamosan csökken, a járvány egyszer csak kimerül. Ahogy Karinthy Frigyes fogalmazta 1927-ben Notesz című írásában:  „A járvány múlóban van, az újságíró diadallal jelenti: ma már csak egy ember halt meg! Szinte látom annak az egynek a boldog mosolyát: ihaj, csuhaj, vége a járványnak, ma már csak én haltam meg!”

Maximális védelem. Jelenet a Csupasz pisztoly című filmből.

 

 

Miket tehetünk a járvány ellenében? Az első dolog, a megfertőződés megakadályozása. Pl. a fertőződés útjának a megszakításával. Ha a tápcsatornán át fertőz, akkor palackozott vizet, biztos forrásból származó vagy megfelelően hőkezelt ételt fogyasszunk.  De erre szolgálnak a védőeszközök, pl. a kesztyű, vagy légúti terjedés ellen az orr-szájmaszk is. (Itt azért az értelemre is emlékeztetnék. Egy barátomtól hallottam, továbbadom: az, aki a saját autójában egyedül ülve is maszkban vezet, vajon akkor is óvszert húz, ha egyedül bújik ágyba?). És ezt szolgálja a kéz- vagy a felületfertőtlenítés is.

A távolságtartás formáival megóvjuk a közösséget a fertőzött területekről érkezettekkel való érintkezéstől addig, amíg a betegség lappangási ideje le nem telik, bizonyossá nem válik, hogy nem fog fertőzni (karantén, házi karantén). Megóvjuk az egyént az esetlegesen fertőzöttekkel való találkozástól bizonyos tevékenységek korlátozásával (kijárási tilalom, boltzár, stb.) és óvjuk az embereket egymástól, amíg nem lehet tudni, ki lehet fertőző (fertőzött) és ki nem (maradj otthon, szociális távolság tartása). És ez senkinek nem jó.

 

 

És akkor egy kis állattan. A fészekben a fióka biztonságban van, nem érheti semmi rossz,  hiszen csak a vele egy fészekaljba született testvéreivel és a szüleivel érintkezik. Semmi idegen eredetű ártó hatás nem éri. Már egy tágabb körben, nyájba tömörülve a nyáj tömege védi meg annak tagjait, akik összezárva nem engedik a fenyegetést képviselő ellenséget befurakodni. Csak a nyáj biztonságos, ismert tagjaival érintkezhet.

Kivéve persze, ha egy báránybőrbe bújt farkas férkőzött közéjük.

 

De erről majd egyszer máskor.

 

Majd írok!

 

 

Könyvajánló:

Dr. Barcs István: Sorból ki lóg

 

Szeretettel ajánljuk a könyvet, megrendeléshez kattints ide vagy a képre. 

 

Az elmúlt hónapok járványának rideg váratlansága, személyes életünk eddig ki nem próbált eltérített valósága új szavakat, fogalmakat adott számunkra. A pandémia rejtelmes hangzása, a nyájimmunitás iránti akolmeleg vágyódás, a „maradj otthon” kiáltó imperativusza mindannyiunk szókincsének részévé vált. Ilyen a „home office” kifejezés is. Túlmenően a távmunka lehetőségén, ez a jelenség egyben új fogalmi kapcsolatot is teremtett az otthon és a munkahely között.

 

 

Hamarosan megjelentek azok az életviteli tanácsok, amelyek jószándéktól ......